Mint hozzátette, az, hogy a telenovellák továbbra is megőrizzék a közönség érdeklődését, egyben felelősséget is jelent azzal a vállalattal szemben, mely pályafutásának egyik legfontosabb része volt. "Azt hiszem, ez az a kihívás, amellyel mindig szembe kell néznünk, és ez a Televisa szellemiségének is része: mindig az első helyen kell maradnia a műfajban és a tartalmak terén, a legjobb szereplőgárdákat kell felvonultatnia, és mindenekelőtt azt kell elérnünk, hogy a produkcióinkat más országokban is értékesítsék." - fogalmazott.
Negyvenéves produceri pályafutásával és 38 elkészített telenovellával a háta mögött Juan Osorio úgy látja, a Guardián de mi vida jól tükrözi az ő "érzelmi, lelki és szakmai állapotát". "Menjünk sorban: először is úgy gondolom, hogy az évek, amelyeket producerként, ebben az iparágban és a Televisánál töltöttem – mely az én legfontosabb otthonom –, megtanítottak arra, hogy tanuljak a kudarcokból, de közben élvezzem a sikereket is. Emellett megtanulod egyre jobban megismerni a közönséget, mert minden idősávnak megvan a maga közönsége és ízlése, melyre a tartalmak kialakításakor oda kell figyelned." - fejtette ki. A producer számára az egyik legnagyobb kihívást az is jelenti, hogy minden egyes új projekttel felülmúlja az előző munkáját.

"A siker meg fog érkezni, mert producerként ez a dolgunk: minden nap túl kell szárnyalnod a korábbi munkádat. Ráadásul úgy gondolom, hogy egyre nehezebb egy erős szereplőgárdát összeállítani a 21:30-as idősávra, a közönség azonban ezt várja el tőled. Ezért a Guardián de mi vida sem elégedhetett meg egy nagyszerű szereplőgárdával, melynek élén Silvia Navarro áll, aki fantasztikus munkát végez, ott van Paulina [Goto], és mit is mondhatnék [Alejandro] Camacho úrról. A szakmai elkötelezettséged abban a pillanatban ér véget, amikor a telenovella utolsó epizódját is műsorra tűzik, másnap pedig máris újrakezded. Vagyis új kihívás, új szereplőgárda, új történet... minden kezdődik elölről." - vallotta be.
Négy évtizedes pályafutása után Juan Osorio azt is hangsúlyozta, hogy a színészek, a vezetők és a közönség bizalmát nem egyik napról a másikra szerezte meg. "Ez sok év alatt épült fel: 38 elkészített telenovella, 40 év pályafutás, kudarcok és rengeteg tanulás van mögötte. Mindig is nagyon éhes voltam, éhes arra, hogy tanuljak. Az egyik dolog, amit a függőségem megtanított nekem, az az, hogy visszatérjek az emberi alázathoz. Azt hiszem, amikor valakit elragad a gőg, a felsőbbrendűség érzése és az, hogy azt hiszi, mindent tud, akkor keményen szembesül a következményekkel. Én pedig megtanultam, hogy mindig két lábbal a földön kell maradnom, és rendben kell lennem önmagammal."
Talán a producer egyik legszemélyesebb gondolata ahhoz a kamaszhoz kapcsolódik, aki arról álmodott, hogy megtudja, mi zajlik a kamerák mögött, és a nehézségek ellenére úgy döntött, követi a hivatását.
"Vissza kell térnem ahhoz a fiúhoz, aki álmodott, aki mindig kíváncsi volt arra, mi van a képernyő mögött, hogyan készül a televízió, hogyan dolgoznak a televízióban, és mire van szükség ahhoz, hogy valaki a televízióban dolgozhasson. Amíg megőrzi az ember ezt a lelkesedést, ezt a szenvedélyt és a tanulás iránti vágyat, addig fejlődik a munkája, és ő maga is egyre többet fejlődik. Ezért csodálom azt a fiút a kíváncsiságáért, a kitartásáért és a bátorságáért. Tizenhárom éves voltam, amikor az édesapám – nyugodjon békében – rájött, hogy rendszeresen elszököm otthonról, hogy a Televicentróba járjak. Nagyon megharagudott, és elküldött otthonról, megpróbált nyomást gyakorolni rám, hogy ne ezzel foglalkozzak. Én pedig eljöttem otthonról azzal az álmommal, hogy azt mondtam: 'Én ott akarok dolgozni'. Egyáltalán nem volt könnyű, hiszen csak egy tizenhárom éves fiú voltam, ráadásul az utcára kerültem, és azt mondták: na, akkor lássuk, miből fogsz megélni. De hála Istennek úgy gondolom, hogy jó döntéseket hoztam, amelyeknek köszönhetően most ott lehetek, ahol vagyok."

Ma az a fiú továbbra is ott él a producerben, aki esze ágában sincs abbahagyni a tanulást. "Ezért tisztelem és nagyon szeretem azt a fiút, aki mára az élet egyik példájává vált számomra. Mindig elmesélem a gyerekeimnek, hogyan kezdte Juan Osorio, min ment keresztül Juan Osorio, és hogy amit Juan Osorio elért, azt nem ingyen kapta. Úgy gondolom, mindez kemény munkával, kitartással és a közönség támogatásával valósult meg, mert a közönség építette fel a karrieremet, szólt, amikor hibáztam, és támogatott engem." - zárta gondolatait.
És tud hálás lenni, nem vakítja el a siker, pedig volt benne része. Ez az amit a mexikói tévés szereplőkben és színészekben nagyra értékelek.
VálaszTörlésAz El amor invencible ota egesz jol bejon Osorio munkassaga. Masik favorit nalam a szerelemnek nincs receptje volt. Ezeket meg anno a premierkor spanyolul kovettem. Azota sajnos ezt a jo szokasomat elhagytam, es egyre kevesbe is van olyan novella ami tenyleg beránt. Egyebkent olvastam egy olyan pletykat, hogy Giselle Gonzalez jovore uj sorozstot forgat ami 28ban kerul majd kepernyore. Kivancsi lennek ebbol mennyi igaz 😃
VálaszTörlésEgyelőre pontosan úgy van, ahogy írod, csak pletykálják Giselle visszatérését, de ha lesz valami konkrét, írni fogunk róla. 😊
Törlés