Alejandro Camacho számtalan arcú főgonoszt alakított már, most pedig a Guardián de mi vida című sorozatban ragyog a tengerentúli képernyőkön. A veterán színész, aki jelenleg a rejtélyes Aramís karakterét formálja meg, exkluzív interjúban árulta el, milyen eszközökkel alkot emlékezetes antagonistákat.
Pályafutása során Alejandro Camacho szilárd hírnevet épített ki magának, mint a mexikói televízió egyik legsokoldalúbb színésze. Most a Juan Osorio producer irányítása alatt készített Guardián de mi vida című telenovellában ismét bizonyította tehetségét Aramís Peralta-Avitia megformálásával, aki olyan antagonista, aki messze eltávolodik a hagyományos főgonosz sztereotípiájától, és egyszerre válik vonzóvá és veszélyessé. A veterán színész elismerte, hogy a Silvia Navarro és Daniel Arenas főszereplésével készült melodráma részesének lenni rendkívül gazdagító élmény volt számára, nemcsak a produkció színvonala, hanem a forgatáson tapasztalt munkakörnyezet miatt is.
"Nagyon hálás vagyok Juan Osorio úrnak. Úgy gondolom, hogy ez egy igazán érdekes és nagyon szórakoztató projekt, és remélem, hogy művészi szempontból és a nézők körében is nagy visszhangot vált ki. Mindannyian rendkívül elkötelezettek vagyunk, és minden tőlünk telhetőt megtettünk, legyen szó a színészekről, a színésznőkről vagy a teljes technikai stábról, amely egyszerűen fantasztikus."
A mexikói színész szerint Aramís rendkívül összetett karakter, akit számos érzelem és belső ellentmondás formál. Olyan szerep, mely megköveteli az emberi természet legsötétebb oldalainak feltárását. "Láthatják is, Aramís olyan ember, aki szinte szivárványszerű, rengeteg árnyalata van. Függetlenül attól, hogy rendkívül gonosz, ugyanakkor nagyon elbűvölő, kifinomult is, és mesterien rejti el mindazt, amit tesz. Színészként remélem, hogy sikerül mindezt átadnom a karakterből, mert ez mindig a célom: hitelesen megformálni azt a szerepet, amit rám bíznak. Én sokat dolgozom a saját gyengeségeimből, ennél a karakteremnél pedig azokból a legalantasabb dolgokból, melyeket csak el lehet képzelni. Persze ez egy telenovella, és ezen a nyelven mutatjuk meg mindezt." - mondta.
Távolról sem tekinti az antagonistákat másodlagos szereplőknek, hiszen szerinte ők mozgatják a drámai konfliktusokat, és ők tartják fenn a nézők figyelmét. "Úgy érzem, hogy a főgonoszok a történetek rugói, ők hozzák létre azokat a konfliktusokat, melyek az egész cselekményt mozgatják. Ez egy olyan karakter, mely beindítja a történet gépezetét, számtalan esemény mozgatórugója." - mondta. A teljes interjút a Telenovella Sarok Támogatói Klub tagjai olvashatják, ahol egy ikonikus produkcióról is említést tett a mexikói színész.
"Fantasztikus dolog főgonoszt játszani, ez a karakter pedig különösen egy igazán hátborzongató figura, akivel a való életben egyáltalán nem szeretnék találkozni." - fogalmazott. Ugyanakkor elismerte, hogy annak kulcsa, hogy ne ismételje önmagát, a folyamatos színészi munka és az új eszközök keresése minden egyes karakter felépítéséhez. Ez a hozzáállás ösztönzi arra is, hogy mindig olyan szerepeket vállaljon, melyek kihívást jelentenek számára, és nem ismétlik ugyanazokat a sémákat.
"Arra törekszem, hogy minden egyes karakter meglepjen, mert ha olyasmit kínálnak, ami már előre kiszámítható, az unalmassá válik. Ha viszont meglep, az ragadja meg a figyelmemet, és szerintem éppen ez ragadja meg a közönség figyelmét is. Fontosabb meglepni őket és egy új arcát megmutatni annak, amiről azt hitték, hogy már ismerik, mint egyszerűen azt adni nekik, amit várnak vagy szeretnének." - nyilatkozta a színész, aki olyan telenovellák szereposztását erősítette hosszú pályafutása alatt, mint a Cuna de lobos, az Imperio de cristal, az Abismo de pasión (Bűnös vágyak), az Imperio de cristal vagy a Marea de pasiones.
Cuna de lobos
Mivel minden idők egyik legikonikusabb főgonoszának megformálója, Alejandro Camacho meghatottan idézte fel, milyen érzés volt részt venni egy olyan produkcióban, mely mérföldkőnek számított a mexikói televíziózás történetében: a Cuna de lobos. A bemutatója óta eltelt negyven év után nem is annyira a nézettségi sikerre emlékszik, hanem arra a kreatív légkörre, mely a kamerák mögött uralkodott, és arra a kiváltságra, hogy olyan színészlegendákkal dolgozhatott együtt, akik mára a televízió történetének meghatározó alakjaivá váltak.
"Nem is vettük észre. Reggel nyolckor kezdtünk, este tizenegykor végeztünk, és esküszöm, fel sem tűnt. Csak a végéhez közeledve kezdtük érzékelni, hogy milyen óriási televíziós jelenséggé vált a sorozat. Nagy megtiszteltetés volt számomra, ráadásul Carlos Olmos, Carlos Téllez, a producerek és rendezők nagyon jó barátaim voltak. Csodálatos volt együtt dolgozni María Rubióval, Rebeccával [Jones], Gonzalóval [Vega], Dianával [Bracho] és a projekt összes színészével. Ráadásul különlegessé tette a munkát, hogy szinte mindannyian a színházból érkeztünk, kiváló képzettségű színészek voltunk. A Televisa szinte mindig a legmagasabb színvonalú színészekkel dolgozik." - mondta a melodrámáról, melynek 2019-es új változata, a Cuna de lobos (Farkasok bölcsője), elérhető a Telenovella Sarok oldalán magyar felirattal.
Mint elmondta, az a színészgeneráció felbecsülhetetlen értékű örökséget hagyott hátra mindazok számára, akiknek megadatott, hogy együtt dolgozzanak velük. "Attól a pillanattól kezdve, hogy a Televisánál telenovellákban kezdtem szerepelni Silvia Pinal asszonnyal és Ernesto Alonso úrral, mindig valóban kivételes színészek vettek körül. Ott volt Marga López, 'El Indio' Fernández, aki a nagyapámat alakította a La traición című telenovellában, melyet Ernesto Alonso készített. Ma visszagondolva csak annyit tudok mondani: 'Micsoda szerencse, hogy ott lehettem, és hogy volt bennem annyi megérzés, hogy elfogadjam ezeket a projekteket ezekkel az emberekkel'." - mesélte.
Bár a film, a televízió és a színház világában egyaránt sikereket ért el, Alejandro Camacho úgy véli, hogy egyetlen színésznek sem szabad hátat fordítania a színpadnak, mert ott sajátíthatók el azok az alapvető eszközök, melyek minden alakításhoz nélkülözhetetlenek. "Úgy gondolom, hogy a színészeknek soha nem szabad felhagyniuk sem a színházzal, sem a filmmel, sem a televízióval. A színház adja meg mindazokat az eszközöket, melyekre szükségük van ahhoz, hogy filmben és televízióban is helytálljanak. A színház rendkívül fontos, és soha nem szabad egyetlen műfajt sem lebecsülni. Mindegyiknek megvan a maga összetettsége, és éppen ebben rejlik a színészi hivatás igazi kihívása."
☕ Ha fontos számodra, hogy minél több, Magyarországon eddig nem vetített telenovella váljon elérhetővé magyar felirattal, támogatásoddal Te is hozzájárulhatsz ennek megvalósításához. További információkat ide kattintva találtok, az alábbi gombon pedig csatlakozni tudtok a klubhoz.
Felfüggesztették a blogot ideiglenesen, ezért az elmúlt két napban nem igazán volt elérhető. Most másodjára is visszaállították, bízunk benne, hogy ez már végleges, viszont a háttérben még folyik a munka, így egy kis türelmet kérünk még és hamarosan adunk ki egy tájékoztatást.
Szerencsére megint visszaállították a blogot, bízunk benne, hogy most már véglegesen, de azért a háttérben még folyik a munka. Egy kis türelmet kérünk még, hogy minden visszaállhasson a régi kerékvágásba és hamarosan adunk ki egy tájékoztatást.
Megkérdezhetem tegnap valami kiesés volt a oldalon? nem lehetett megnyitni
VálaszTörlésFelfüggesztették a blogot ideiglenesen, ezért az elmúlt két napban nem igazán volt elérhető. Most másodjára is visszaállították, bízunk benne, hogy ez már végleges, viszont a háttérben még folyik a munka, így egy kis türelmet kérünk még és hamarosan adunk ki egy tájékoztatást.
TörlésÖrülök hogy vissza tértetek!🥰👍👏
VálaszTörlésSzerencsére megint visszaállították a blogot, bízunk benne, hogy most már véglegesen, de azért a háttérben még folyik a munka. Egy kis türelmet kérünk még, hogy minden visszaállhasson a régi kerékvágásba és hamarosan adunk ki egy tájékoztatást.
TörlésKöszönöm!
Törlés