Me atrevo a amarte: Rodrigo Guirao főhősként debütál

"Nem képzeltem el magam színészként az elején, mert tinédzserként nagyon félénk voltam." - vallotta be Rodrigo Guirao, aki főszereplőként debütál a TelevisaUnivision telenovellájában, a Me atrevo a amarte-ban, ahol ismét Kimberly Dos Ramosszal dolgozik együtt.

Bár gyerekkora óta szerette a mozit, és sokszor azonosult a nagyvásznon látott karakterekkel, Rodrigo Guirao soha nem gondolta volna, hogy egyszer ő maga is a kamerák előtt fog állni. "Tinédzserként nagyon félénk voltam." - vallotta be. "Inkább rendezőként vagy operatőrként képzeltem el magam, sőt, egy ideig ebbe az irányba is indultam el. De aztán mindenki azt mondogatta nekem: 'Rodri, miért nem próbálsz reklámokban szerepelni? Miért nem csinálsz hirdetéseket?' Így kerültem bele a reklámiparba." - emlékezett vissza. "Kíváncsiságból kezdtem el, és nagyon gyorsan sikeres lettem benne, ami sokat segített. Úgy gondolom, ha az első castingjaim nem mentek volna jól, valószínűleg elriadtam volna a reklámoktól. De szerencsém volt, amikor belevágtam."

"Amikor az első reklámomat forgattam, teljesen lenyűgöztek a filmes kamerák. Akkoriban egy reklámforgatás olyan volt, mint egy filmkészítés: mozirendezők, operatőrök, technikusok vettek körül. Figyeltem a reklám főszereplőjét, és megkérdeztem tőle, hogy tanult-e színészetet, mert annyira természetesen dolgozott. Elmesélte, hogy hol tanult." - idézte fel az argentin színész, akit a Corazón guerrero-ban (Háborgó szívek) is láthattunk, ahol Damián Sánchez Guerrero-nak adott életet.

Ekkor döntött úgy az argentin színész, hogy a barátaival töltött nyári vakáció helyett beiratkozik egy színészkurzusra. "Azt hiszem, eleinte saját magamnak is hazudtam, és azt mondtam, hogy csak azért csinálom, hogy jobban szerepeljek a reklámokban. De ez nem volt igaz." – vallotta be. Az a kurzus mindent megváltoztatott. "A tanárok azt mondták nekem: 'Rodri, úgy tűnik, ez tényleg érdekel téged, mintha többre vágynál, abból, ahogyan kérdezel, ahogy elkészíted a házi feladataidat.'" Rodrigo emlékszik, hogy órákat töltött az iskolai könyvtárban, fekete-fehér filmeket nézve. "Akkor kezdtem érezni, hogy ez valóban tetszik nekem, mert a reklámokban egyre jobban élveztem a munkát."

Első televíziós szereplése 2002-ben volt, amikor egy kisebb szerepet kapott az argentin tinisorozatban, a Rebelde Way-ben, a mexikói Rebelde eredetijében. Akkor még nem sejtette, hogy ezzel egy több mint húszéves, sikeres pályafutás veszi kezdetét. Most, 45 évesen és 22 év tapasztalattal a háta mögött, először kap főszerepet a TelevisaUnivisionnál, mégpedig a Me atrevo a amarte című melodrámában, melyet Salvador Mejía készített, s mely február 24-én, hétfőn vette kezdetét Mexikóban. "Nagyon hálás vagyok. Ez már a harmadik alkalom, hogy velük dolgozom, de ez az első főszerepem."

A színésznek nem volt sok ideje felkészülni a szerepére. "Egy héttel később csatlakoztam a telenovellához, mert éppen Spanyolországban forgattam, de szerencsére gyorsan be tudtam illeszkedni. Korábban már dolgoztam néhány kollégával, és az új emberekkel is nagyon jó kapcsolatot alakítottam ki." - mesélte.

A történetbeli partnerével, Kimberly Dos Ramosszal már évekkel ezelőtt dolgozott együtt a Rubí-ban (Rubí visszatér), ami megkönnyítette a karaktereik közötti kémiát a képernyőn. "Az évek során is tartottuk a kapcsolatot, sok közös barátunk is van. Amikor megtudtuk, hogy újra együtt fogunk dolgozni, nagyon boldogok lettünk." - mondta. "Nagyon jó energiák vannak a stábon belül. Egy igazán vidám és összetartó csapat alakult ki." A színész különösen elégedett a karakterével és a történettel, melyet elmesélnek. "A történet egy tiltott szerelem köré épül, melyet családi viszályok árnyékolnak be. A múltban egy balesetben meghal az édesanyám, és húsz évvel később kezd kiderülni, mi is történt valójában. A karakterem nem bosszúvágyból érkezik, de a nagynénje, akit Marlene Favela alakít, mindent eltervezett, hogy őt visszavezesse abba a világba, ahol felnőtt. A célja, hogy feltárja előtte az igazságot az anyja haláláról, és ezzel elültessen benne egy mérgező gondolatot, hogy segítsen neki a bosszújában." - árulta el.

A telenovellában azt szerette a legjobban, hogy a karaktere "nem tölti az egész történetet a bosszú hajszolásával". "Tetszett, hogy a bosszú szála valójában viszonylag gyorsan elkezd megoldódni, és helyette a szerelmi történet kerül előtérbe." A karakteréről, Alejandro-ról elmondta, hogy "nagyon romantikus". "Szerelmes lesz, és annak ellenére, hogy minden ellene szól, – a saját nagynénje, a volt barátnője, rengeteg félreértés, a lány családjának bizalmatlansága – ő kitart, és az utolsó pillanatig sem adja fel." Rodrigo azonban nem tartja magát annyira romantikusnak, mint a karaktere. "Biztosan van bennem némi romantika, de nem olyan formában, hogy a romantikus szerelem lenne a legfontosabb dolog az életben” – vallotta be. "Amikor először elolvastam a forgatókönyvet, azt gondoltam: 'Hú, ez nehéz lesz', mert a párbeszédek kicsit összetettek és van bennük valami epikus."

Sok kollégájával ellentétben, akik ha egyszer filmes vagy sorozatos munkákhoz jutnak, felhagynak a telenovellákkal, ő nem becsüli alul egyik műfajt sem. "Szeretek mindent csinálni." – mondta határozottan. "Az én munkám az, hogy színészkedjek, és én szeretek színészkedni. Néha három filmre hívnak egyszerre, máskor egy hosszú sorozatra, majd visszatérek egy telenovellához. A szenvedélyem a mozi, de voltak esetek, amikor jobban élveztem egy telenovella forgatását, mint egy-egy filmét. Ez minden projekttől függ. Az én esetemben soha nem mondom, hogy soha."

Másik szenvedélye: a zene

A zene előbb érkezett az életébe, mint a színészet. "Előbb kezdtem el zenével foglalkozni, mint színészettel, és voltak zenekaraim is." - vallotta be. "Mindig is imádtam a zenét, amióta csak meghallottam a Beatles-t, Stevie Wondert... A nagymamám mutatta meg nekem ezeket a nagyszerű előadókat."

Amikor azonban a színészi karrierje beindult, egy időre félretette a zenét. "2006-ban kezdtem újra. Úgy éreztem, hogy valami hiányzik." - mondta őszintén. Azóta igyekszik összehangolni ezt a két szenvedélyét, – a színészetet és a zenét – melyek éltetik őt a mai napig. "Amikor van egy kis szabadidőm, felmegyek a színpadra. Szerencsés vagyok, mert sok zenész barátom van, és van egy igazi lelki társam is, aki állandóan zenél. Amikor Buenos Airesbe megyek három napra, ő mindig elintézi, hogy legalább kétszer fellépjek." - mesélte.

"Amikor elkezdtem a pályámat, arról álmodtam, hogy egyszerre csinálhatok filmet és zenét, és szerencsére ez megvalósult, és még mindig ezt csinálom." - tette hozzá. "Ez az egyensúly, amit megtaláltam a színészet és a zene között, kreatívan leköt, és művészileg, alkotóként is mindent lefed, amire szükségem van."

Bár biztos benne, hogy felismerné a pályája elején járó Rodrigo Guiraót – "Azt hiszem, nem változtam olyan sokat." –, mégis elismeri, hogy abból az időszakból magával vinné azt a szenvedélyt és rácsodálkozási képességet, mely akkor jellemezte. "Még mindig megvan bennem ez az érzés, de néha úgy érzem, kezdem elveszíteni, és mindig próbálom visszaszerezni." - vallotta be őszintén. "Néha elfárad az ember, és ilyenkor emlékeztetem magam arra, mennyire nehéz volt a kezdetekkor munkát találni, mennyi vágy és álom volt bennem arról, hogy milyen mágikus világ vár rám. Abból az időből azt venném át, hogy minden lehetségesnek tűnt, és hogy ennyire tudtam lelkesedni a dolgokért."