Emmanuel Palomares exkluzív interjúban mesélt a Tierra de amor y coraje című telenovellában szerzett tapasztalatairól, Juan Coraje karakteréhez fűződő kapcsolatáról és arról, milyen fontos számára a csapatmunka. A már másfél évtizedes pályafutást maga mögött tudó venezuelai színész, aki egymás után több főszerepet is játszott főműsoridős telenovellákban, mára a televízió egyik legsikeresebb és legkedveltebb színészévé vált.
Ha 2014-ben, közvetlenül a CEA (Centro de Educación Artística de Televisa) elvégzése után valaki azt mondta volna Emmanuel Palomaresnek, hogy milyen messzire jut majd az a fiatal, álmokkal teli fiú, aki akkor kezdte megvetni a lábát Mexikóban, egy ennyire összetett és versengő iparágban, aligha hitte volna el. "Az akkori Emmanuel arról álmodott, hogy elismerjék a munkáját, és kapcsolatot tudjon teremteni az emberekkel." - idézte fel. "Az elszántság kulcsfontosságú mindenben, amit az ember el szeretne érni, és ez mindig is megvolt bennem, de természetesen egyáltalán nem volt könnyű." - vallotta be. Ha pedig ma tanácsot adhatna az akkori önmagának, azt mondaná neki, hogy őrizze meg ezt az elszántságát.
"Az emberben közben rengeteg a bizonytalanság, hiszen maga sem tudja, milyen utat jár majd be az életben, melyek lesznek a jó döntések, de azt mondanám neki, hogy maradjon továbbra is ilyen elszánt, tanuljon, és továbbra is hallgasson azokra, akik közel állnak hozzá. Egyáltalán nem lesz könnyű, de olyan dolgokat fog elérni, amelyeket még ő maga sem tud elképzelni." Például azt, hogy egymás után három főműsoridős telenovella főszerepét is elnyeri. Ezek közül a legutóbbi a Tierra de amor y coraje, amely szeptember elején debütált az Univision műsorán, és melyben Sofía Castro, Brandon Peniche és Emilio Osorio mellett látható.
"Emlékszem, volt egy nagyon fontos első megbeszélésünk, amelyen ennek az egésznek a megálmodója, a 'Güero' Castro [José Alberto Castro, producer] nagyon egyértelműen elmondta nekünk: 'Azt szeretném, hogy ebben a történetben olyan testvéreket alakítsatok, akikkel az emberek azonosulni tudnak, és hogy mindenki, akinek vannak testvérei, azt mondja: pontosan ilyenek vagyunk mi is.' Mi pedig nagyon komolyan vettük ezt, vállaltuk a feladatot, és a mi szerencsénkre közben élveztük is a projektet. Jól éreztük magunkat a forgatáson." – mesélte a Vivir de amor (Éltető szerelem) és a Las hijas de la señora García (García asszony és lányai) főszereplője.
"Brandonnal [Peniche] már másodszor alakítunk testvéreket, Emilióval [Osorio] pedig most dolgoztam először hivatalosan együtt, és nagyon jó hangulat alakult ki közöttünk. Ehhez csatlakozott Sofía [Castro] is, aki ebben a történetben a három férfi közötti viszály forrása, és ő is nagyszerű főszereplő volt. Nagyszerű csapatot alkottunk, és ez kulcsfontosságú: egy csapat tagjainak össze kell fogniuk, és teljes erőbedobással kell előre haladniuk. Lesznek jobb és rosszabb időszakok, de ha csapatként működünk, minden sokkal könnyebben a helyén marad". A teljes, Emmanuellel készült exkluzív interjút a Telenovella Sarok Támogatói Klub tagjai olvashatják a folytatásban.
Miután több olyan melodrámában is szerepelt, melyekben városi férfiakat alakított, Emmanuel számára új kihívást jelentett, hogy ezúttal egy erős karakterű farmer bőrébe bújjon. "A karakterem nagyon különbözik az előzőtől. Impulzív, és ha nem állítod meg három másodpercen belül, máris ütni kezd, ezért már önmagában ez teljesen más energiát kívánt. Ahhoz, hogy megformálhassam, elsősorban fizikai erőre volt szükség, mert egy ilyen termetű farmernek fizikailag és mentálisan is erősnek kell lennie. Ezek a férfiak ráadásul állatok között nőnek fel, ezért sokszor az állatok a példaképeik, és ők maguk is ennek megfelelően viselkednek." - részletezte.
Szerencsére korábban már volt tapasztalata a lovakkal való munkában. "Amikor megérkeztem Mexikóba, még nem tudtam lovagolni, de ez már a harmadik lovas projektem. Az elsőnél nagyon nehéz volt, mert semmit sem tudtam, de megtanultam. A másodiknál már valamivel tovább jutottam, de ez most tényleg száz százalékig a helyszínen zajlott, kemény időjárási körülmények között, és minden egyes epizódban folyamatosan lovagolnunk kellett, így ez még tovább fokozta a kihívást." - mesélte a színész, aki többek között Sergio Goyri, Mar Contreras, Iván Arana, Dalilah Polanco, Marco Méndez és Daniela Martínez oldalán dolgozott a projekten.
Bár az állatokkal való munka általában egyáltalán nem egyszerű feladat, az ő esetében a tapasztalat nem is alakulhatott volna jobban. "A történet szempontjából szerencsére egyetlen problémánk sem akadt, pedig ez összetett feladat. Maga a szakma is összetett, de erre még rájön az, hogy megérkezel a lóval, annak mozdulatlanul kell maradnia, le kell szállnod róla, meg kell várnia téged, majd újra fel kell ülnöd rá. És amikor hármunknak volt közös jelenete, akkor három lónak kellett… Minden adott volt ahhoz, hogy ez egy meglehetősen lassú folyamat legyen, de egyáltalán nem így történt." - magyarázta.
Ahogy a történetben, úgy a való életben is két testvére van Emmanuelnek. "Van egy gyönyörű, nálam idősebb nővérem és egy ugyanilyen jóképű és tehetséges, nálam fiatalabb öcsém, így nagyon jól tudom, és át tudom érezni, milyen fontosak a testvérek." - jelentette ki. Bár ő nem a legidősebb testvér, a színész mégis talált egy olyan tulajdonságot karakterében, amelyben magára ismert. "Az életemben talán azért, mert nagyon fiatalon önállósodtam, és meglehetősen nagy kockázatokat vállaltam, rövid idő alatt rengeteg tapasztalatra tettem szert. Emiatt néha úgy viselkedhetek a testvéreimmel, mintha én lennék az idősebb testvér, mert amikor elmondom a véleményemet, sokszor meg is fogadják. Sokszor érzem úgy, hogy én töltöm be az idősebb testvér szerepét, annak ellenére, hogy nem én vagyok a legidősebb."
"Juan is pontosan ezt teszi. Bár valóban ő a legidősebb, a szülei egy tragédiában bekövetkezett halála után sokszor magára vállalja az apa szerepét, holott nem neki kellene megtennie, és ez rengeteg konfliktust szül a történetben." - mondta az olyan melodrámák színésze, mint az En tierras salvajes, a Vencer el miedo, a Vencer el desamor (Viharos szívek) vagy a Perdona nuestros pecados.
Hat hónap után, melyet a karakter megformálásával töltött, Emmanuelnek ma már rengeteg oka van arra, hogy hálás legyen Juan Corajénak. "Először is azért vagyok hálás neki, hogy belépett az életembe, mert egyre inkább hiszek abban, hogy a karakterek választanak minket. Ahogy telnek az évek, egyre erősebben hiszek ebben. Emellett azért is hálás vagyok neki, mert megtanít az ő erejére: arra, hogy minden körülmények között bátor, és az életét adná a szeretteiért. Nagyon tetszik benne, hogy olyan férfi, akinek megingathatatlan értékei és elvei vannak, és egy olyan korban, amikor a világ ennyire felbolydult, szerintem alapvető fontosságúak az ilyen történetek. Lehet, hogy nagyon hagyományos férfi, ha úgy tetszik, de mélyen kötődik a földjéhez, a farmjához és az örökségéhez, és van valami a hagyományokban, amit egyikünk sem akar elveszíteni."
"Tudom, hogy a világ megváltozott, és még rengeteget fog változni, de a hagyományok jelentik a nagyszüleinket, a dédszüleinket, a kultúrákat és azokat a családi dinamikákat, melyek minden családra jellemzőek lehetnek. Nincs szebb annál, mint megtalálni a saját identitásunkat, és megőrizni azt akkor is, amikor közben fejlődünk és változunk." - hangsúlyozta.
☕ Ha értékeled az ilyen különleges, exkluzív tartalmakat, és szeretnéd, hogy a Telenovella Sarok a jövőben is minél több hasonló interjúval, érdekességgel és egyéb különleges tartalommal gazdagodhasson, támogatásoddal Te is hozzájárulhatsz az oldal működéséhez és további terveink megvalósításához. További információkat ide kattintva találtok, az alábbi gombon pedig csatlakozni tudtok a klubhoz.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése