Elstartol Mexikóban a TelevisaUnivision legújabb telenovellája, a Mi rival, melyet a társaság streaming szolgáltatóján, a ViX-en mutattak be. Mai cikkünkben utánajárunk annak, kikkel is találkozhat a közönség Carmen Armendáriz produkciójában, illetve közelebbről is megismerhetitek a melodráma főbb karaktereit, melynek főszereplőit Sebastián Rulli, Alejandra Barros és Ela Velden keltik életre.
Mexikóba is megérkezett Carmen Armendáriz legújabb telenovellája, a Mi rival, melynek a ViX streaming-szolgáltatón való premierje alkalmából jobban is megismerkedhettek a melodrámával heti cikksorozatunk keretin belül. A sajtóprezentáció és a szinopszis után mai posztunkban közelebbről is megismerhetitek a novella főbb karaktereit; élükön a főszereplőket alakító Sebastián Rullival, Alejandra Barros-szal és Ela Velden-nel. A történet, mely Inés Rodena klasszikus rádiónovelláján alapszik, melynek címe Cuando la rival es una hija, számos érdekes karaktere van, akikkel a folytatásban ti is jobban megismerkedhettek a hivatalos sajtóanyagban kiadott karakterleírásokkal, melyeket most exkluzív módon hoztunk el nektek magyarul.
A telenovella Paloma (Alejandra Barros) és lánya, Bárbara (Ela Velden) történetét meséli el, akik riválisokká válnak, amikor ugyanabba a férfiba szeretnek bele. Paloma megpróbálja megtartani Renato (Sebastián Rulli) szerelmét, ám lánya, Bárbara mindent megtesz azért, hogy meghódítsa őt. A melodráma szereposztását erősíti Arturo Peniche, Marco Treviño, Ana Bertha Espín, Ignacio Guadalupe, Martha Julia, Cinthia Aparicio, Diana Haro, Mildred Feuchter, Edward Castillo, Axel Ricco, José Daniel Figueroa és Patricio Labastida, többek között. Nézzük, kikkel találkozhatunk a történetben!
Sebastián Rulli – Renato Tirado
Renato egy olyan férfi, aki nem marad észrevétlen. Kemény megjelenése, átható tekintete és tekintélyt sugárzó jelenléte minden környezetben tiszteletet vált ki. Mexikóváros utcáin született és nőtt fel, már egészen fiatalon a túlélésért küzdve. Gyermekkorában egy bandához tartozott, ahol éles eszét és veleszületett képességét fejlesztette ki arra, hogy bármilyen nehézséggel szembenézzen. Élete akkor változott meg, amikor 11 évesen szembeszállt és legyőzte a rettegett Hilario Sánchez "El Trenza"-t, a saját bandájának vezetőjét, miközben megvédett egy kisfiút, akit az el akart rabolni. Ez a gyermek Luis Ernesto Rodríguez volt, Gustavo Rodríguez, egy befolyásos San Luis Potosí-ból származó cukoripari vállalkozó fia. Gustavo, látva a kis Renato bátorságát, meglátta benne a lehetőséget, és magához vette a birtokára.
Ettől kezdve Renato teljesen más világban nevelkedett, de soha nem felejtette el a gyökereit. Gustavo oktatást és helyet adott neki az haciendáján, de sosem kezelte fiaként, inkább tanítványként, aki arra hivatott, hogy őt szolgálja. Renato ugyanolyan könnyedén tanult meg mozogni az üzleti világban és a mezőgazdaságban, mint korábban az utcákon. Nevelése szigorú volt, fegyelemre és engedelmességre épült. Hűsége Gustavo iránt a hála és az adósság keveréke, hiszen bár megmentette őt egy nehéz élettől, egyben a saját eszközévé is tette.
Rendkívül szorgalmas, és szenvedélyesen végzi munkáját a birtokon. Agrármérnökként a cukortermelés és -értékesítés szakértője, így Gustavo üzletének kulcsfigurájává válik. Amikor azonban Gustavo elküldi a Cruz-birtokra dolgozni, nemcsak a cukornádtermelés fellendítésének kihívásával kell szembenéznie, hanem egy még nagyobbal is: kordában tartani az érzéseit Paloma és Bárbara iránt.
Alejandra Barros – Paloma García de Cruz
Nagy szépségű és veleszületett eleganciával rendelkező nő, akinek élete nem mindig volt fényűző. Tizenévesen árván maradt, és nemcsak a veszteség fájdalmát, hanem apja adósságait és a mélyszegénységet is örökölte. Chelo nagynénje fogadta be. Már fiatalon megértette, hogy az élete nem igazán a sajátja. Nagynénje arra kényszerítette, hogy feleségül menjen Porfirio Cruzhoz, egy nála 20 évvel idősebb földbirtokoshoz, aki kedvesen bánt vele és biztonságot nyújtott, de sosem ébresztett benne valódi szerelmet.
Bár anyagi helyzete javult, a szíve üres maradt. Egy hatalmas ember felesége lett, de sosem tapasztalta meg az igazi szerelmet vagy szenvedélyt. Házassága évei beletörődésben teltek: példás anyaként és feleségként élt, anélkül hogy valaha is más életről álmodott volna. Renato a tiltott és elérhetetlen vágyat testesíti meg számára. Amikor megismerte őt a San Luis Potosí-ban tartott vásáron, olyan érzéseket élt át, amilyeneket korábban soha: mély, őszinte és kétségbeesett vágyat. Mellette nincs kötelesség, nincs adósság vagy kényszer. Renato felébreszti benne azt a nőt, aki a házassága súlya alatt eltemetve élt.
A sors azonban kegyetlen játékot űz velük, amikor Renato megjelenik az haciendán, mint az a férfi, akire férje rábízza a birtok irányítását. Paloma képtelen megbirkózni az érzéseivel: egyszerre küzd a feleségi kötelesség és az őt felemésztő szenvedély között. A helyzet pedig még súlyosabbá válik, amikor rájön, hogy nemcsak ő vonzódik Renatóhoz – a lánya is szerelmes belé. Lánya egyszerre a legnagyobb büszkesége és a legnagyobb fájdalma. Bárbarát azzal a szilárd elhatározással nevelte, hogy ne ismételje meg az ő sorsát, ezért a legjobb iskolákba küldte, hogy erős és független nővé váljon. Ez a döntés azonban falat emelt közéjük. Kapcsolatuk akkor romlik meg végleg, amikor Paloma a saját lányában látja a legnagyobb szerelmi riválisát.
Ela Velden – Bárbara Cruz García
Anyagi kiváltságok között született és nőtt fel, ám érzelmileg hiányos környezetben. Porfirio Cruz és Paloma García lánya, akit kényelemben neveltek, de érzelmi távolság vette körül. Már fiatalon megmutatkozott intelligenciája, céltudatossága és az, hogy tisztán látja, mit akar az élettől. Egyetemi diplomája megszerzése után egy olyan projektbe készült belevágni, mely a mexikói kézművességet kívánta nemzetközi szintre emelni – ez volt a szenvedélye. Tervei azonban megszakadnak, amikor súlyosan beteg apja hazahívja, hogy a birtokon dolgozzon.
A vidéki élet sokként éri. A városi kényelemhez és függetlenséghez szokva egy olyan világba kerül, melyet konzervatív gondolkodású férfiak és mélyen gyökerező hagyományok uralnak. Ebben az új közegben erős jelleme és küzdőszelleme komoly próbatétel elé kerül. Bár kezdetben elutasítja, hogy részt vegyen a cukortermelésben, idővel rájön, hogy nem menekülhet az öröksége elől, és eltökélten szembenéz a kihívással. Apja volt az életében a legbiztosabb pont. A fizikai távolság ellenére mindig szeretve és védve érezte magát mellette, ezért habozás nélkül tér vissza, amikor megtudja, hogy beteg. Bár eleinte ellenáll annak, hogy szerepet vállaljon a birtokon, apja nyomása és a tisztelet arra készteti, hogy maradjon.
Anyjával való kapcsolata azonban bonyolult. Bárbara mindig úgy érezte, hogy Paloma szándékosan távolította el őt magától, nem értve, hogy anyja csupán jobb életet akart biztosítani neki. Amikor Paloma megpróbálja irányítani őt és távol tartani Renatótól, a kapcsolatuk még inkább megromlik. A legkritikusabb pillanat akkor következik be, amikor Bárbara rájön, hogy az anyja is szerelmes Renatóba – ez pedig haraggal és keserűséggel tölti el.
Arturo Peniche – Gustavo Rodríguez
Gustavo egy olyan férfi, aki vagyonát ambícióval, ravaszsággal és gátlástalan üzleti etikával építette fel. Egy földbirtokos családban született, de Porfirio Cruzzal ellentétben nem elégedett meg az örökségével: terjeszkedni akart, monopóliumot kiépíteni és uralni a cukorpiacot. Már fiatalon megértette, hogy az igazi hatalom nem csupán a földben rejlik, hanem a termelés és az elosztás teljes ellenőrzésében. San Luis Potosíban sikeres üzletemberként ismerik, de akik igazán ismerik, tudják, hogy a tiszteletre méltó külső mögött egy könyörtelen stratéga rejtőzik, aki bármit megtesz céljai eléréséért. Az emberek manipulálásában való jártassága veszélyes ellenséggé teszi, ugyanakkor olyan szövetségessé is, akivel sokan inkább nem szállnak szembe.
Porfirio betegsége tökéletes alkalmat kínál számára, hogy megvalósítsa tervét: megszerezze a Cruz-birtokot, és megerősítse cukoripari monopóliumát. Ezért győzi meg Porfiriót, hogy alkalmazza Renatót, bízva abban, hogy idővel felhasználhatja őt arra, hogy belülről vegye át az irányítást. Fia, Luis Ernesto a legnagyobb csalódása. Gustavo mindig azt akarta, hogy kövesse őt az üzleti életben, de a fiú érdektelensége és gondtalan életstílusa rendkívül frusztrálja. Bár a vállalatban tartja, már nem bízik abban, hogy valaha is méltó örökössé válik. Emiatt egyre inkább Renatóba helyezi reményeit, akiben azt az embert látja, akivé a fia sosem vált.
Ana Bertha Espín – Rosario "Chelo" García
Chelo néni, polgári nevén Rosario García, szerény származású, egyedülálló anya, aki egész életében azért dolgozott, hogy túléljen és felnevelje a lányát. Paloma elhunyt apjának testvéreként magához vette a lányt, amikor árván maradt, és attól kezdve anyai szerepet töltött be az életében. Fiatalon megtanulta, hogy az életben két lehetőség van: alkalmazkodni vagy elbukni a körülmények között. Ez arra késztette, hogy nehéz, sokszor megkérdőjelezhető döntéseket hozzon, de mindig abban a hitben, hogy szerettei érdekében teszi. Gyakorlati gondolkodása és alkalmazkodóképessége ravasz nővé tette, aki jól kiismeri az embereket és képes kihasználni a lehetőségeket.
Luis Ernestóval távolságtartó, de figyelmes kapcsolatban áll. Bár ritkán érintkeznek, úgy tekint rá, mint egy gazdag család fiára, akinek soha nem kellett megküzdenie semmiért. Különösen aggasztja Luis Ernesto és María kapcsolata, mert úgy véli, a fiú csak szórakozni akar a lányával. Tudja, hogy a fiú családja sosem fogadná el Maríát partnerként, ezért attól tart, hogy a lánya végül sérülni fog, amikor a fiú a társadalmi nyomás vagy egyszerű szeszély miatt elhagyja.
Lopecito megpróbálja meghódítani Chelót kedvességével és humorával. Bár a nő úgy tesz, mintha nem érdekelné, és gyakran keményen bánik vele, valójában élvezi a társaságát és a kitartását.
Martha Julia – Georgina Rodríguez
San Luis Potosí egyik előkelő családjából származik. Már fiatal korától arra nevelték, hogy társadalmi státuszát megőrizze, és ebben kulcsszerepet játszik a feleség és anya szerepe. Gustavo Rodríguezzel nemcsak szerelemből, hanem két befolyásos család egyesítésének érdekében házasodott össze. Élete azóta a Rodríguez név védelme és családja társadalmi pozíciójának megőrzése körül forog. Az évek során Georgina merev, hagyománytisztelő és elitista szemléletű nővé vált. Világa a látszatra, a befolyásra és a stratégiai kapcsolatokra épül. Úgy érzi, kötelessége, hogy fiát, Luis Ernestót a családi örökség folytatására formálja, ám legnagyobb csalódása, hogy a fiú nem felel meg az elvárásainak.
Georgina mindig lenézte Renatót szerény származása és utcai múltja miatt. Soha nem értette, miért adott neki férje ennyi lehetőséget, hiszen szerinte sosem érhet fel a családjukhoz. Ugyanakkor nemcsak a megvetés zavarja, hanem az is, hogy Renato milyen közel áll a fiához, és hogy Gustavo mennyire csodálja őt. Teljesen tisztában van azzal, hogy férje Renatóban látja azt a fiút, akivé Luis Ernesto sosem vált: erős, ambiciózus és eltökélt. Házassága Gustvóval inkább szövetség, mint érzelmi kapcsolat: bár egykor szerette, idővel a kapcsolatuk inkább közös érdekeken alapul, mint valódi érzelmeken.
Luis Ernesto egyszerre a legnagyobb büszkesége és csalódása. Gyermekkorától kezdve próbálta belé nevelni az általa fontosnak tartott értékeket – ambíciót, fegyelmet és a családnév iránti kötelességtudatot –, ám fia inkább gondtalan életet él, és nem érdekli a családi vállalkozás irányítása. A látszat és a hatalom iránti megszállottsága miatt gyakran stratégiai hibákat követ el, különösen amikor alábecsül olyan embereket, mint María vagy Bárbara. A történet során több vereséget is elszenved, melyek arra kényszerítik, hogy újragondolja szerepét a Rodríguez családban.
Marco Treviño – Porfirio Cruz
Szilárd elveket valló, a munkában és felelősségben edződött férfi. Már fiatalon átvette a családi cukornádültetvény irányítását apja hirtelen halála után. Kitartással és elkötelezettséggel a birtokot a régió egyik legelismertebb cukornádtermelőjévé tette. Életét tragédia árnyékolta be, amikor feleségét és fiát elveszítette a szülés során. Évekig emésztette a fájdalom, de az hacienda és dolgozói iránti kötelességtudata segítette talpon maradni. Magányos férfi volt egészen addig, amíg meg nem ismerte Palomát, a nála jóval fiatalabb nőt, aki újra reményt adott neki a családalapításra.
A korkülönbség ellenére Porfirio mindig tisztelettel és odaadással bánt Palomával. Hitte, hogy idővel a nő megtanulja majd szeretni, még ha legbelül tudta is, hogy érzései viszonzatlanok maradnak. Legnagyobb öröme lánya, Bárbara születése volt, akit élete középpontjává tett. Bár szívében mindig érezte, hogy Paloma nem szereti őt ugyanúgy, megelégedett azzal, hogy biztonságot és tisztes életet adjon neki. Tiszteletet, védelmet és előkelő helyzetet biztosított számára, abban a reményben, hogy egyszer majd értékelni fogja. Ugyanakkor sosem merült el túl mélyen felesége érzéseiben, attól tartva, hogy az igazság fájdalmasabb lenne, mint amit el tudna viselni.
Lánya a legnagyobb büszkesége és élete értelme. A távolság ellenére mindig igyekezett jelen lenni az életében. Bárbara is közelebb állt hozzá, és apját tekintette legfőbb támaszának és iránymutatójának. Amikor betegsége súlyosbodik, egyetlen aggodalma lánya jövője. Nem akarja, hogy Bárbara az üzleti világ manipulációinak legyen kiszolgáltatva, ezért visszahívja őt a birtokra, abban a reményben, hogy bekapcsolódik a családi vállalkozásba és meg tudja védeni a Cruz család örökségét.
Cinthia Aparicio – Dalilah Fuentes
Egy nő, aki mindent túlélt. San Luis Potosíban, szerény családban nőtt fel, és már fiatalon megtanulta, hogy küzdenie kell azért, amit akar. Formális tanulmányok nélkül, de éles eszével és veleszületett ravaszságával sikerült felépítenie a "La Cantina del Sol" nevű, a városban megbecsült bárt. Ez eredetileg a nagyapjáé volt, és halála után el akarták venni tőle, de ő minden nehézség ellenére megvédte, és azóta saját szabályai szerint vezeti. Története egy olyan nőé, aki sosem függött senkitől, és saját útját járta egy férfiak uralta világban.
Már kamaszkorában erős jellemet és csípős humort alakított ki, melyek segítették abban, hogy helytálljon egy ellenséges környezetben. Nem fél kimondani a véleményét, és szembeszáll bárkivel, aki kihívja. Függetlensége ellenére legnagyobb gyengesége mindig Renato Tirado maradt – az a férfi, aki megmentette őt fiatal korában, és akibe egész életében szerelmes volt.
Paloma és Bárbara érkezése előtt Renato szeretője volt. Bár kapcsolatuk sosem volt komoly, a nő mindig abban reménykedett, hogy idővel őt választja. Renato azonban sosem ígért neki szerelmet, így Dalilah egy örökké beteljesületlen remény állapotában él.
Edward Castillo – Luis Ernesto Rodríguez
Ezüstkanállal a szájában született. Gustavo Rodríguez és Georgina egyetlen fiaként kiváltságok között nőtt fel, anélkül hogy valaha is megtapasztalta volna a nélkülözést vagy a küzdelem szükségességét. Gyermekkorától kezdve minden adott volt számára: a legjobb iskolák, luxusélet, és a tudat, hogy egyszer ő örökli apja cukoripari birodalmát. Személyisége azonban éles ellentétben áll Gustavoéval. Fiatal korától laza és gondtalan hozzáállást mutatott, inkább az élet örömeit kereste, mint az üzleti világ kihívásait. Apja megpróbálta a saját képére formálni, de Luis Ernesto sosem mutatta ugyanazt a hatalomvágyat. Számára az élet az élvezetekről, a gondtalanságról és arról szól, hogy azt kövesse, ami örömet okoz neki – különösen legnagyobb szenvedélye, a telivér lovak.
Rosa, Paloma közeli barátnője, egy erős és magabiztos nő, már régóta vonzódik hozzá. Bár Luis Ernesto kezdetben csak barátként tekint rá, akivel jól érzi magát, Rosa komolyabban érdeklődik iránta. Luis Ernesto élvezi Rosa társaságát és felszabadult természetét, de sosem tekintette őt komoly partnernek. Ahogy történetük halad előre, Rosa ráébred, hogy a férfi nem képes viszonozni az érzéseit, különösen amikor a férfi María felé kezd közeledni.
Anyja mindig elkényeztette, ugyanakkor fojtogató hatással is volt rá. Georgina osztályelvű és manipulatív nő, aki bár szereti a fiát, úgy nevelte, hogy a családnevük mindennél fontosabb.
Mildred Feuchter – María García
San Luis Potosí szerény környezetében született és nőtt fel. Chelo néni lánya, egy dolgos asszonyé, aki mindig a családja jólétéért küzdött. María már gyerekként erős személyiséget és függetlenséget mutatott. Anyjával ellentétben, aki számára egy stabil jövőt képzelt el házasság vagy hagyományos munka révén, María mindig tudta, hogy az ő útja a zenében rejlik. Fiatal korától a zene iránti szenvedélye arra késztette, hogy szembeszálljon családja és a közösség elvárásaival. Kezdetben helyi rendezvényeken énekelt, majd fokozatosan nevet szerzett magának a környék kocsmáiban.
Mikor Bárbara visszatér a városból, María és Bárbara őszinte barátságot alakítanak ki, mely a bizalomra és kölcsönös támogatásra épül. Mindketten belső erővel rendelkeznek, és küzdenek a társadalom által rájuk erőltetett elvárások ellen. Bárbara csodálja María függetlenségét és bátorságát, míg María olyan nőnek látja Bárbarát, aki bár kiváltságok közé született, nem fél szembenézni az élet kihívásaival.
Kapcsolatuk menedékké válik mindkettőjük számára, ahol ítélkezés nélkül beszélhetnek. Bárbara támogatja Maríát Luis Ernestóval való szerelmében, ám a társadalmi különbségek állandó akadályt jelentenek. María tisztában van vele, hogy a fiú családja sosem fogadná el őt, és nem hajlandó múló szeszéllyé válni a számára. Bár szereti, nem hajlandó feladni önmagát azért, hogy beilleszkedjen az ő világába.
José Daniel Figueroa – Vicente López "Lopecito"
Lopecito, polgári nevén Vicente López, egyszerű, jólelkű ember, aki egész életét San Luis Potosíban élte le. Dolgos családban született, és már fiatalon különféle munkákat vállalt a közösségben, így megbízható és segítőkész ember hírében áll. Bár sosem voltak nagy anyagi ambíciói, szilárd értékrenddel és veleszületett derűvel rendelkezik, ami miatt mindenki kedveli a faluban. A "Lopecito" becenevet gyerekkorában kapta barátságos természete és problémamegoldó képessége miatt – mindig mosollyal az arcán közelít a nehézségekhez. Olyan ember, aki az élet egyszerű örömeit értékeli, és mindig a pozitívumokat keresi.
Mélységes tiszteletet érez Porfirio Cruz iránt. Gyermekként kezdett dolgozni a földjein, ahol első kézből tanulta meg a munka és a fegyelem értékét. Porfirio a mentora lett, aki megtanította neki a hűség és az igazságosság fontosságát is. Amikor Porfirio egészsége romlani kezd, Lopecito őszintén aggódik érte, és csendes támaszává válik az haciendán. Bár nem hatalmas ember, a maga módján igyekszik megvédeni Porfirio örökségét: ügyel arra, hogy a munkásokat tisztességesen kezeljék, és hogy lánya, Bárbara ne maradjon védtelen mások érdekeivel szemben.
Évek óta szerelmes Chelóba, még akkor is, ha a nő gyakran keményen elutasítja. Mélyen csodálja őt, nemcsak az erejéért, hanem azért is, mert tudja, hogy a szigorú külső mögött egy olyan nő rejtőzik, aki egész életében egyedül küzdött. Lopecito sosem adta fel, hogy közelebb kerüljön hozzá – mindig tisztelettel és türelemmel.
Vicente Tamayo – Rodrigo Montemayor
Egy befolyásos mexikóvárosi családból származik, mely az import- és kereskedelmi üzletágban érdekelt. Már gyerekként a legjobb iskolákban tanult, luxusban élt, és biztos volt abban, hogy sikeres jövő vár rá. A családi vállalkozásban dolgozik, és biztos pálya áll előtte, ám élete váratlan fordulatot vesz, amikor megismeri Bárbara Cruzt. Rodrigo és Bárbara nem sokkal azelőtt kezdtek találkozgatni, hogy a lány a Cruz-birtokra költözött volna. Bár nem voltak hivatalosan egy pár, a köztük lévő kapcsolat tagadhatatlan volt. Rodrigo egy különleges nőt látott Bárbarában: erőset, céltudatost és függetlent, ugyanakkor gyengédséggel is teli – ez azonnal megragadta.
Amikor Bárbara elutazik, Rodrigo úgy érzi, hogy történetük még csak most kezdődött, ezért úgy dönt, megkeresi, hogy komolyabbra fordítsa a kapcsolatukat. Eleinte Bárbara örül neki, hiszen a férfi a városi életének egy darabját jelenti. Hamarosan azonban ráébred, hogy Rodrigo nem illik az új valóságába.
A feszültség köztük fokozódik, amikor Rodrigo észreveszi a vonzalmat Bárbara és Renato között, és önbizalma meginog. Életében először érzi úgy, hogy veszíthet. Egy ponton szembeszáll Renatóval, világossá téve, hogy nem tekinti őt valódi riválisnak, és nem fogja hagyni, hogy Bárbara puszta szeszély alapján döntsön.
Axel Ricco – Emiliano García atya
A település papja. Emiliano egyszerű ember, aki veleszületett életszintű bölcsességgel rendelkezik, és ennek köszönhetően képes segíteni híveinek. Empatikus és megértő, nyugodt természetű, mély spiritualitással.
Chelo testvére. Nehéz pillanatokban erkölcsi támaszt nyújt és iránymutatást ad családjának, miközben komoly dilemmákkal szembesül: egyensúlyban kell tartania papi hivatását és a családi konfliktusokból fakadó kötelezettségeit.
Diana Haro – Rosa Martínez
San Luis Potosí egyik előkelő családjában született, ugyanabban a társadalmi körben, mint a Rodríguez család. Már kiskorától arra nevelték, hogy előnyös házasságot kössön, és megszilárdítsa helyét az állam elitjében. Bár élvezte a kiváltságos életet, Rosa sosem volt sem beletörődő, sem alárendelt – mindig tudta, mit akar, és hajlandó volt megküzdeni érte. Fiatal korától különleges vonzalmat érzett Luis Ernesto Rodríguez iránt, akivel közös társasági eseményeken, családi összejöveteleken és ünnepségeken vett részt. Rosa számára Luis Ernesto mindig az ideális jelölt volt egy stabil, azonos társadalmi körön belüli házassághoz. Bár a férfi sosem ígért neki semmit, ő mindvégig remélte, hogy idővel felismeri: ő a tökéletes nő számára.
Paloma alegjobb barátnője, bizalmasa és legfőbb támasza. Évek óta szoros kapcsolat fűzi őket egymáshoz, melyben Rosa szabadon kifejezheti félelmeit és ambícióit anélkül, hogy elítélnék. Luis Ernesto hosszú ideje romantikus célja. Bár kapcsolatuk barátságon és összhangon alapul, a férfi sosem mutatta ugyanazt az intenzitást, mint ő. Rosa úgy gondolja, hogy Luis Ernestót csak a megfelelő irányba kell terelni, és meg van győződve arról, hogy ő az a nő, aki ezt meg tudja tenni.
Rosa igyekszik megőrizni helyét Luis Ernesto életében, ebben pedig Georgina Rodríguez támogatja. Idővel azonban elkezd kételkedni abban, hogy valóban szerelmes-e a férfiba, vagy csupán egy olyan jövőképhez ragaszkodik, melyet a társadalom kényszerített rá.
Mi a véleményetek a telenovella szereplőiről? Kik keltették fel az érdeklődéseteket legjobban?
☕ Minden támogatás egy újabb cikk megírásához ad lendületet. Köszönjük, ha segítesz! A támogatási rendszerről ezen posztunkban olvashattok részletesebben.















Valamiért sajnos nem tudtam közzétenni a kommentem. Talán majd most. Szerintem az összes karakter zseniális és tényleg nagyon szerethetők, akik mégsem, azok meg tényleg nem. :D Egyértelműen Barbie és Renato a kedvenceim és szorosan mellettük María és Luis Ernesto, de Lopecito és Chello is például imádni valók, meg rajtuk kívül még néhányan. :) Külön tetszik, hogy azért Barbienak akad egy kábé vele egykorú női riválisa is. :D Igaz, attól nem kell biztosan félnie a leányzónak, hogy a végén Dalila-val kötne ki Renato. Paloma... megpróbáltam őt kedvelni, de (spoiler) amiket művel... anyaként kezd leszerepelni és őrületes ez a függősége Renato iránt. :/
VálaszTörlésEgyébként a főszereplők, Ela, Sebastian és Ale is profi tehetségek! <3 Akárcsak az egész színészi gárda lehengerlő!
VálaszTörlés