Los hilos del pasado: Natasha Dupeyrón búcsút vett karakterétől

Natasha Dupeyrón elbúcsúzott Tamarától, a Los hilos del pasado című telenovellában alakított karakterétől, mely múlt pénteken ért véget Mexikóban. "Elégedett vagyok azzal, amit sikerült elérnünk." - vallotta be a mexikói színésznő egy exkluzív interjúban. "Képzeld el, mit jelentett számomra Yadhira Carrillóval dolgozni, ő több mint 20 évvel ezelőtt rengeteget tanított nekem."

Vannak visszatérések, melyek olyanok, mintha egy ciklus lezárulna, és egy új, fényes, megújult, elkerülhetetlen fejezet nyílna meg. Natasha Dupeyrón számára a Los hilos del pasado nem csupán egy újabb állomás volt a karrierjében: kapu volt a színészi gyökereihez való visszatéréshez, az Álomgyárhoz, ahol felnőtt, ahhoz a helyhez, ahová – saját szavaival élve – immár egy másik nőként tért vissza. Nem véletlen, hogy 11 évvel az utolsó telenovellája, a Qué pobres tan ricos után tért vissza a műfajhoz. Ez idő alatt a mozira és azokra a történetekre koncentrált, melyek kihívást jelentettek számára a nagyvásznon. Ma, 34 évesen, a mexikói melodrámák egyik legikonikusabb karakterét formálta meg: Tamarát, azt a főgonoszt, aki 1998-ban egy egész generációt meghatározott Cynthia Klitbo felejthetetlen alakításával az El privilegio de amar (Titkok és szerelmek) című sorozatban.

Natasha számára Tamara "megrengette a talajt a lába alatt": arra kényszerítette, hogy egy rendkívül összetett érzelmi tükörbe nézzen bele, mely egyszerre volt kényelmetlen és revelatív utazás. "Úgy gondolom, az erőszak nem igazolható, de én szeretem emberivé tenni a karaktereimet, még azokat is, akiket a közönség gyűlöl." - magyarázta a TVyNovelas-nak adott exkluzív interjúban, tudatában annak az elvárásnak, mely egy ennyire szeretett, gyűlölt és emlékezetes szerephez társul.

Ebben az új verzióban Tamara megőrizte eszenciáját: elegáns, szeszélyes, megszállott nő, érzelmi örvény, mely magával rántja a környezetét, és saját belső szakadékaiban él. Natasha azonban mélyebbre ásott, mint a klasszikus főgonosz archetípusa. "Ez egy kegyetlen, manipulatív karakter, ezért kellett lennie egy miértnek. Amit találtam, az a mentális egészségének zavara: bipoláris nő, szorongással küzd, nárcisztikus, és számomra működött, hogy ezen az úton vigyem végig. Nagyon szórakoztató, de van értelme. Számomra nem volt más út." - részletezte. Ez az út odáig vezette, hogy tudatosan stressznek tette ki a testét, hogy megértse Tamara érzelmeit. "Színészként nagyon sokat fejlődtem, szerintem a telenovellák olyanok, mint az állandó színészórák." - mesélte. "Tamara megtanított arra, hogyan vigyem a testemet extrém stresszállapotba, akár pánikrohamokig, majd hogyan jöjjek ki belőlük." - fedte fel. Bár nyugodtan beszél róla, a folyamat intenzív és mélyen átalakító volt elmondása szerint.

Az a 11 év, mely távol tartotta őt a televíziótól, csendben telt: újjáépítéssel, tanulással. A visszatérés nem volt egyszerű. "Ideges voltam a visszatérés miatt, de nagyon jól fogadtak. Olyan arcokat láttam újra, akiket rég nem, és Güero [José Alberto Castro, producer] nagyon vigyázott rám, ezért jó érzéssel zártam ezt az élményt." - vallotta be. Szavaiban ott a nosztalgia és a hála is: a Televisa számára érzelmi életrajzának része. "Visszatértem arra a helyre, ahol szó szerint felnőttem. A Televisában nőttem fel, elmentem, majd visszatértem más emberként: több tapasztalattal, boldogabban, érettebben, és ez sokat segített abban, hogy meg tudjam formálni ezt a karaktert."

Az egyik legmeghatározóbb újratalálkozás Yadhira Carrillóval volt, a történet főszereplőjével, aki Natasha gyerekkori színészi pályájában is kulcsszerepet játszott. "El sem tudod képzelni, mit jelentett számomra Yadhirával dolgozni. Több mint 20 évvel ezelőtt rengeteget tanított nekem. Ő tanított meg sírni, amikor együtt dolgoztunk a La otra című telenovellában. Amikor most itt láttam őt, minden eszembe jutott, amit tanított, és ezt többször el is mondtam neki." - fejtette ki.

Az új verzió egyik legerősebb képe az a jelenet, melyben Tamara a kamera előtt levágja a haját – egy abszolút odaadást igénylő szekvencia. 1998-ban Cynthia Klitbo ezzel a jelenettel írta be magát a kollektív emlékezetbe. Natasha ezt a pillanatot váratlanul személyes jelentéssel töltötte meg. "A kultúránkban a hosszú haj a nőiességet jelenti, és levágni nagy bátorságot igényel. Ez újrakapcsolódás a nőiességhez, ha keresed és akarod." - elmélkedett. A hajvágás nem pusztán a karakter része volt, hanem saját félelmével való szembenézés is. "Személy szerint Tamara megerősített abban, hogy sosem tudhatjuk, min mennek keresztül mások, és mennyire fontos a tisztelet... Másrészt megtanított arra, hogy legyőzzem a félelmeimet. Nagyon féltem attól, hogy levágjam a hajam, és elégedett vagyok azzal, amit elértünk. Intenzív volt, de közben szórakoztató is."

A Milánóban, Olaszországban forgatott jelenet egyfajta rituálévá vált: búcsúvá, bátorsággá, újjászületéssé. Egy olyan színésznő számára, aki egy évtizeddel ezelőtt eltávolodott a melodrámáktól, ez a kép a legerőteljesebb visszatérés szimbóluma lett. A kamerák mögött Natasha egy barátságos, már-már családias közeget talált, ahol a szerep súlyát a kollégák enyhítették. "Nagyon jól éreztük magunkat a forgatásokon. Gyönyörű volt együtt dolgozni a kollégáimmal, tanulni tőlük. Csodálom és nagyon szeretem őket." - vallotta be a mexikói színésznő.

Számára Tamara nem csupán egy szerep: érzelmi kihívás, mely őszinteséget és teljes odaadást követel. Natasha pedig annak a meggyőződésével vállalta el, aki visszatér egy ismerős terepre, de már új szemmel néz rá. "Miért ne mesélnénk el újra ezeket a történeteket egy másfajta közönségnek? Szerintem ez egy fantasztikus ötlet..." - tette hozzá, megvédve azokat az újraértelmezéseket, melyek már a mexikói közönség érzelmi DNS-ének részévé váltak.

Mit gondoltok Natasha munkájáról a telenovellában? Mi a véleményetek a karakterről és az alakításáról?

☕ Minden támogatás egy újabb cikk megírásához ad lendületet. Köszönjük, ha segítesz! A támogatási rendszerről ezen posztunkban olvashattok részletesebben.

☕ Hívj meg egy kávéra!