A.mar: Laura Carmine félt, hogy beskatulyázzák főgonoszként

A Puerto Ricó-i színésznő, Laura Carmine hosszú évekig nem játszott főgonosz karaktert a képernyőn. "Féltem, hogy beskatulyáznak, mint gonosz." - vallotta be egy nemrég adott interjú során, melyben legújabb munkájáról is mesélt.

2017-ben, miután karrierje során több egymást követő alkalommal is főgonosz karaktereket formált meg, Laura Carmine úgy döntött, egy időre felhagy ezek alakításával a televízióban. "Féltem, hogy beskatulyáznak." - ismerte be a színésznő, akit hazánkban olyan melodrámákban láthattunk gonoszkodni, mint az Amor bravío (A szív parancsa), a La tempestad (A vihar) és az A que no me dejas (Ne hagyj el!). "Szerintem az, hogy egy adott típusú szerepbe beleragad valaki, mindannyiunkkal megtörténhet, még Hollywoodban is. Ha például vígjátékban játszol, akkor nem kapsz más szerepet, vagy ha mindig akciófilmekben szerepelsz, akkor nem engednek vígjátékba – egyszerűen beskatulyáznak egy szerepkörbe." - jelentette ki.

Függetlenül attól, hogy főszereplőről vagy mellékszereplőről volt-e szó, a Puerto Ricó-i színésznő olyan projekteket keresett, melyek lehetőséget adtak neki másfajta színészi képességei megmutatására – ahogyan az a 2021-es, nagy sikert arató La desalmada című melodrámában is történt. "Nem voltak főszerepek, de ez volt az egyetlen módja annak, hogy más típusú karakterekben is lássanak engem."

Ma, miután ezt az utat végigjárta, és megmutatta sokoldalúságát, Laura visszatért a gonosz szerepekhez az A.MAR, donde el amor teje sus redes című telenovellában, melyet február 10. óta sugároz Mexikóban a Las Estrellas. Ez a munka számára nemcsak szakmailag jelentett sokat, hanem személyes téren is örömteli volt. "Számomra ez egy hihetetlen élmény volt – olyan munka, mely megérkezik egy adott pillanatban, és mintha boldogságinjekciót kapnál sokféle különböző helyzet közepette." - mondta. "Eva [Cedeño] már régi barátnőm, dolgoztam már Daviddal [Zepeda], ezúttal a tengerparton forgattunk, és már dolgoztam Nachóval [Sada], a producerrel is." - mesélte.

"Imádtam ezt a főgonosz szerepet, mert szeretek olyan karaktereket játszani, akik kicsit közelebb állnak a valósághoz. Az tetszik Érikában, hogy ő nem az a klasszikus, ‘gonosz-gonosz’ figura. Szerintem sok Érika él a világban, akik hasonló helyzetben vannak. Mindig is azt mondtam: tükröződései vagyunk annak, amit gyerekként átéltünk – akár jó, akár rossz értelemben. És Érika sajnos mindig egyedül volt, az anyja nem szerette, nem bánt vele jól. Érika nem tudja, mi az a szeretet, és ezért – tudat alatt – irigyli Estrellát [a főhősnőt], mert megvan neki mindaz, amire Érika mindig is vágyott. És ez a való életben is gyakran így van."

Mi a közös Laurában és Érikában?

"Ahogy mondtam, Érika nem egy igazi főgonosz. Van benne ítélőképesség, képes kiállni másokért, törődik másokkal – valójában senkivel sincs igazán rossz viszonya. Az egyetlen, akit irigyel – méghozzá érthető okokból, nem azt mondom, hogy ez helyes, de meg lehet érteni – az Estrella. De mindenki mással jól kijön, mindenkit támogat. Azt hiszem, ebbe a részébe egy kicsit beleraktam magamból is: igyekszem mindent egyensúlyban tartani, jó kapcsolatban lenni mindenkivel, támogatni mindenkit – és ezt Érika is tükrözi."

Milyen élmény volt a tengerparton forgatni?

"Az emberek azt gondolják, hogy tengerparton forgatni csodálatos, – és tényleg az is – de képzeld csak el, ha már alapból meleg van a parton, jönnek még hozzá a reflektorok. Vannak jelenetek, ahol látni fogsz így [kezével árnyékolja a szemét], mert vagy így teszek, vagy várni kell, amíg felállítanak valamit, ami megvédi a bőrt a napsütéstől. És hát, nekem ugye nincs hosszú hajam, de Érikának igen, úgyhogy jöttek az extrák: a póthajak, és még ha strandruhát is kell viselünk... Volt is egy vicces eset: a telenovella ugye a tengerparton játszódik, de mi közben Mexikóvárosban is forgattunk. Képzeld el, télen, Mexikóvárosban, nyári ruhában – majdnem megfagytunk!"

Milyen volt újra együtt dolgozni David Zepedával a Vencer la ausencia után?

"David egy király. Vele dolgozni az egyik legjobb élményem volt. Szóval amikor újra együtt dolgozhattunk, rögtön nagyobb volt a bizalom. David mindig nagyon közel akar lenni hozzád szakmailag, sokat akar együtt dolgozni, mindig kérdezi: 'Figyelj, mit gondolsz erről?' Ha volt valami, ami nekem nem volt teljesen egyértelmű, ő mondta: 'Laura, figyelj, inkább próbáljuk meg így.' És én: 'Persze, teljesen igazad van'."

2011-ben kezdted a pályafutásodat a Ni contigo ni sin ti című telenovella főszereplőjeként. Milyen emlékeket őrzöl erről az első tapasztalatról?

"Nagyon szerettem a Ni contigo ni sin ti-t. Nagyon ideges voltam, hiszen ez volt az első projektem, ráadásul főszerepben. Őszintén szólva, Lalo Santamarina nagyon vigyázott rám, óvott engem; Mapat, a producer, szintén kiváló volt. Azt hiszem, nagyon áldott voltam ezzel a projekttel, és életem legszebb emlékei közé tartozik."

Miről álmodott akkor az a Laura Carmine?

"Azt hiszem, ma is ugyanúgy álmodom: arról, hogy tovább építsem a színészi karrieremet, hogy olyan szerepeket játsszak, melyek tovább gazdagítanak, és hogy az emberek valóban színésznőként lássanak – ne úgy, mint sokan, akik azt hiszik, ha valaki telenovellában játszik, akkor már nem is igazi színész. Továbbra is szeretnék új szerepeket kapni. Nagyon szeretek vígjátékban játszani. Remélem, újra lesz lehetőségem ilyenben szerepelni. Azt hiszem, az álmok ugyanazok maradtak, csak időközben inkább megértek, és világosabbá vált, merre szeretném vinni a karrieremet. De a lényeg nem változott: továbbra is jó színésznő akarok lenni."

Ott vagy ma, ahol akkor elképzelted magad?

"Ott vagyok, ahol lenni szeretnék – de mivel nem vagyok megelégedő típus, még mindig úgy érzem, van hová fejlődnöm, hogy elérjem azt, amit igazán szeretnék."

És hová szeretnél eljutni?

"Nagyon szeretnék több filmet készíteni, több művészfilmet. Nagyon örülnék, ha szerepelhetnék egy amerikai filmben – egyet már csináltam, de az független film volt. Szeretnék betörni az amerikai piacra, ehhez még gyakorolnom kell az angolomat, különösen a kiejtésemet. Nyilvánvalóan nem vagyok az a klasszikus 'latin típus', amit az Egyesült Államokban annak gondolnak, szóval nekem különösen sokat kell dolgoznom az akcentusomon, hogy bejuthassak oda – de nem lehetetlen."

Hogyan látod magad 10 év múlva?

"Tíz év múlva úgy látom magam, mint egy elismert színésznő, aki egy vízparti házban él, családdal. Látom magam családosként, sokat dolgozva – saját vállalkozásokban és színésznőként egyaránt. És természetesen egészségben."

Mit gondoltok a színésznőről? Pozitív vagy negatív karaktereket szerettek jobban tőle? Követi esetleg valaki a legújabb munkáját?

☕ Ha tetszett az interjú, és szeretnél támogatni, akkor meghívhatsz egy kávéra.