A végzet asszonya 2: Bernardo Flores, David Zepeda pszichopata fiának vallomásai

Bernardo Flores kelti életre a La Doña (A végzet asszonya) második évadában Lucho-t, David Zepeda karakterének pszichopata fiát. A fiatal mexikói színész, négy éves karrierrel a háta mögött, generációjának egyik legígéretesebb színészévé vált, és senkit sem hagyott közömbösen Lucho bőrében. "Időbe, testbe és egészségbe tellett megalkotnom Lucho-t." - ismerte be a színész, akit idén a Pasión de Gavilanes (A szenvedélyek lángjai) második évadában is láthatott a tengerentúli közönség. A mexikói színész 2020-ban egy exkluzív interjúban mesélt a People en español-nak, melyből jobban is megismerhetitek a fiatal tehetséget.

Habár már kisfiúként feltűnt a tehetsége, amikor húgával és unokatestvéreivel játszották kedvenc színészeiket improvizált jelenetekben, melyet a figyelmes család előtt adtak elő, egészen 21 éves koráig tartott, mire debütált a színészkedés világában egy kis szereppel Luis Miguel bioszériájában. "Nagyon ideges voltam, még hányingerem is volt. (nevet) Ez olyan, mintha levetnéd magad egy szakadékba, mikor azt mondják, hogy akció; tudod, hol kezdesz, de sosem tudod, milyen érzelmi szintre jut el a karaktered, és az, hogy hagyod magad meglepni, ez a legszebb és legkielégítőbb dolog a művészetben." - ismerte be.

Az első nagy tévés lehetőség 2018-ban érkezett számára, amikor Pedro Damián kiválasztotta őt az egyik főszereplőjének a Like, la leyenda című juvenil-telenovellába, ahol egy homoszexuális fiúnak adott életet, melynek köszönhetően sok országban megismerték és megszerezte a közönség szeretetét. "Pablo olyan, mint az első szerelmem, lehetetlen elfelejteni és tele van tapasztalatokkal. Pablo sokat segített, hogy érzékenyebb legyek mint művész." - vallotta be.

2020 elején Bernardo ismét feljebb lépett a rövid, de sikeres karrierjét jelentő létrán, és elég nagyot, ugyanis a Telemundo képernyőjén debütált a La Doña (A végzet asszonya) második évadában, ahol Lucho-nak ad életet, egy pszichopata fiatalnak, aki egy nőgyilkos banda vezetője, és aki minden este lélegzetüket vesztve tartja a közönséget a tévéképernyők előtt.

"[Lucho-t] a legreálisabb módon alkottam meg. Időbe, testbe és egészségbe került. A határokig elvittem, ugyanis ő egy olyan összetett karakter, hogy nem akartam, hogy úgy tűnjön, rossz színész vagyok." - állította Bernardo. "Kimentem az utcára megfigyelni az életet a karakter szemeivel, ez mindig segített létrehozni [a karaktereket]. Nagyon őrült dolgokat csináltam, mert az alakításom nagyon élményszerű, de amiket Lucho tesz, azokat nem tudtam átélni, úgyhogy gyakran elképzeltem, és láttam magam ezt csinálni. Komplikált volt, mert minden este mielőtt hazaértem, az utolsó, amit láttak a szemeim, az vér vagy halál volt, és az ember meg tudja különböztetni a valóságot és a fikciót, de az érzelmek nem. Az érzelmek mindig valódiak, és mindig megragadnak az emberben." - mesélte.

Milyen Bernardo Flores?

"Úgy írom le magam, mint egy szabad, kitartó, fegyelmezett, és egy kicsit szórakozott fiatal."

Mennyi idősen jöttél rá, hogy színész akarsz lenni?

"Már nagyon kis-srác koromban színházi előadásokat szerveztem a szüleimnek a húgommal együtt. A színpad az ágy volt, a függöny pedig egy takaró. Szerveztem darabokat barátokkal és unokatesókkal, és előadtuk a családnak. (nevet)"

Honnan ered a szenvedélyed a színészet iránt? Te vagy az egyedüli művész a családodban?

"Kiskoromban néztem a filmeket és a telenovellákat, és megismételtem a szövegeket, sőt még úgy is, mintha én játszottam volna a televízióban. És igen, én vagyok az egyedüli színész a családomban."

Amikor kikapcsolnak a reflektorfények, és visszatérsz a normális életedhez, mi az, ami boldoggá tesz?

"Szeretek edzeni és aludni, tenni az egészségemért, meghallgatni magam, filmeket nézni, felkészülni és sok élményt szerezni, amit fel tudok használni a karaktereimhez."

Mik lennének azok a dolgok, amiket szeretnél, hogy a közönség tudjon rólad?

"Hogy imádom a színes fényeket, hogy szeretek énekelni, rappelni, és hogy szeretem megőrizni a saját teremet, és megköszönni, és tudatában lenni, hogy honnan jöttünk."

Hogyan látod magad egy pár éven belül?

"Nem tudom, szeretem meglepni magam. Csak azt remélem, hogy lesz egészség, hogy folytathassam ezt az utat, ami nem tudom, hogy hova visz, de imádom."

Mi lenne az elsőszámú tanítás, amit Lucho hagyott számodra?

"Elég sok eszközt adott [a színészkedéshez]. Készen, erősen, tudatában vagyok az összes munkának, ami egy művész mögött rejlik."

Milyen volt, hogy David Zepeda volt az édesapád a fikcióban?

"Annak ellenére, hogy évekkel több tapasztalata van, sosem nézett rám úgy, mint egy újoncra. Jóbarátok lettünk, és kiélveztük az egészet, amíg csak lehetett."